A 2020. évi LVIII. tv. 33. § A vészhelyzet átmeneti szabályairól

 

4) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségét és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségét, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.

 

(5) Ha az adózó iparűzési adóbevallás-benyújtási, adóelőleg-bevallási kötelezettségét a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első előlegrészlete esedékessége napjáig nem teljesítette, akkor ezen előlegrészlet esedékességekor az előző - korábban bevallott - iparűzési adóelőleg-részlet összegét kell megfizetni. Az adózó ezen adóelőleg-részlet mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóévi adóelőleg összegét.

Helyi iparűzési adó számla: 12042809-01672745-00300005

Általános befizetési határidő: 2020. március 15.

                                                2020. szeptember 15.

 

TÁJÉKOZTATÓ KÉMÉNYSEPRÉSRŐL

A kéményseprőipari tevékenységről szóló törvény, valamint a kéményseprőipari szerv kijelöléséről szóló kormányrendelet alapján 2016. július 1-jétől módosult a kéményseprőiparitevékenységre vonatkozó szabályozás. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a lakossági kéményseprést a katasztrófavédelem kéményseprőipari szerve végzi.

 

Az, hogy milyen gyakran érkezik valakihez a kéményseprő, attól függ, hogy az adott háztartásban milyen tüzelőberendezéssel fűtenek, nem pedig attól, hogy fűtési időszak van-e.Gázüzemű és zárt égésterű tüzelőeszköz esetén kétévente, minden egyéb fűtőberendezés esetében évente érkezik a kéményseprő.

A kötelező lakossági sormunka az egész országban ingyenes. A kéményseprő 15 nappal az ellenőrzés előtt értesíti a tulajdonosokat. Ha a kéményseprő az értesítésben megadott időpontban nem találja otthon a kéménytulajdonost, újabb időpontról hagy értesítést. Ha a sormunkát a kéményseprő a második időpontban sem tudja elvégezni, akkor a kéménytulajdonosnak 30 napon belül egyeztetnie kell egy új, közös időpontot, amikor elvégezhető a sormunka. A harmadik, közösen egyeztetett időpontban elvégzett munkáért már ki kell fizetni a kiszállási díjat (körülbelül 500 forint), de nem készpénzben, hanem csekken, vagy átutalással.

A kötelező és ingyeneslakossági sormunka magában foglalja a kémény és az összekötő elem ellenőrzését, tisztítását, a levegő-utánpótlás ellenőrzését és az ezt befolyásoló műszaki berendezések okozta hatások vizsgálatát, továbbá az égéstermék paramétereinek ellenőrzését, billetve ahol elő van írva, ott a szén-monoxid- érzékelő működőképességének ellenőrzését is. A sormunkába nem tartozó tevékenységekért változatlanul fizetni kell.
Természetesen lehetőség van arra is, hogy valaki az ingyenes sormunkán túli kéményellenőrzést vagy tisztítást rendeljen meg. Ezt a 1818-as telefonszámon, azon belül a 9-es, majd az 1-es menüpont kiválasztásával elérhető ügyfélszolgálaton teheti meg. A két kötelező sormunka között megrendelt ellenőrzés és a sormunkába nem tartozó munkák elvégzése költségtérítés terhére történik. A kéménysepréssel kapcsolatos információk elérhetők a kemenysepres.katasztrofavedelem.hu weboldalon.

 

 

 

                                                   

 

Kótaj község eredeti neve Keresztút volt, a 14. századi okmányokon ezen a néven szerepel.

A név földrajzi helyzetére utal. Itt keresztezte a középkorban az Alföldről a Vereckei-hágó felé, és a Szamos völgyéből Tokajon keresztül Lengyelország felé vezető két útvonal egymást. A 19. század első felében az anyakönyvek tanúsága szerint hol Keresztút, hol Kótaj a település neve. A Bécsben 1804-ben megjelent részletes térképen még Keresztút néven szerepel. Biztos történeti támpont nincs arra, mikor és miért változott meg a neve. Az 1990-es években került arra sor, hogy a községnek címert válasszanak. Ez a címer pajzs alakú, ezüst pólyával középen osztott. Színe vörös és kék. A címermezőkben lebegő szarvas alakja, napraforgó, vízre utaló három ezüst hullámsor, melyből szökőkút emelkedik ki, és búzakalászcsokor. A címeres pajzson páncélsisak található, fölötte lebegő korona. A zászló napsárga, aranyszínnel rojtozott. A zászló közepén a község címere helyezkedik el. Az a terület, ahol a mai Kótaj található, már a honfoglalás előtti időkben is lakott volt.

A honfoglaló magyarok hamar benépesítették ezt a területet. A Rétköz peremén haladó hadiút védelmére épült Szabolcs vára. Az Árpád-házi királyok idején királyi birtok volt a környék, első eladományozására csak 1317-ben került sor. Ekkor kapta Károly Róbert királyunktól a Pech család. A falu első okleveles említése 1383-ból származik. A 16. század első felében a településen mindössze 20 adófizető porta volt található, ami hasonló a környező falvakéhoz. Valószínűleg a parasztháború és a mohácsi csatát követő belső háború csökkentette le a lakosok számát. Az ország három részre szakadása után megnőtt Tokaj mint tiszai átkelőhely szerepe. A hadseregek mozgása több esetben Keresztutat is érintette. A törökök 1554-ben és 1567-ben felégették a falut, ezért a királytól minden fizetési kötelezettség alóli mentességet kaptak lakói. A kállói vár 1573-as befejezése utána a török portyázás visszaszorult, de a 15 éves háború idején ismét pusztítottak a vidéken.

A falu földesurai, az Ibrányiak az Erdélyi Fejedelemséget támogatták, részt vettek a 17. századi szabadságmozgalmakban is. Bocskai István aranykorában, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelemsége idején Keresztút újból fejlődésnek indult. A falu a 19. század elején kezdett benépesedni, de lakossága ekkor rohamosan gyarapodott. Kótaj jelenleg 26 km2 területen terül el. Lakosságszáma 2020. január 1-én 4606 fő. Legnagyobb foglalkoztató a településen az önkormányzat. Állandó foglalkoztatott 45 fő, a közhasznú dolgozók évi átlaga kb. 20 fő. Az általános iskola és az óvoda a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy fenntartásában működik 2013. óta. Az idősek napköziotthonában hétköznap 25 időskorú ember tölti kulturáltan az idejét.

A településen működik a református egyház által fenntartott idősek ápoló-gondozó otthona, amely nem csak kótaji idős embereket fogad.

A településen folynak keresztül azok a csatornák, melyek hol táplálják, hol levezetik a Tisza vizét, áradáskor sokszor jelentenek a vízügyi szakemberek számára problémát.

A faluban a római katolikus, a görög katolikus, valamint a református egyház hívei gyakorolhatják hitüket a saját templomuk falai között.

Évről-évre egyre több lakosa van Kótajnak, köszönhetően Nyíregyháza közelségének és a jól kiépített infrastrukturális beruházásoknak. Nem utolsó szempont immár az autópálya közelsége sem a lakóhely változtatása során.